EGÉSZSÉG

A brit fajtabizottság a brit rövidszőrűt egy hosszú életű, egészséges macskának véli, melynek várható életkora 14-20 év. A fajta 82%-a él tovább 10 évnél, 54%-a pedig a 13 éves kort is eléri. A fajta jellemző betegsége a hipertrófiás kardiomiopátia (HCM), valamint a policisztás vesebetegség (PKD).

A brit rövidszőrű macska erőteljes felépítése megterheli csontjait és ízületeit. Általában véve egyetlen cica sincs biztosítva a megbetegedések ellen, azonban a fajtatiszta macskák esetében a betegségek gyakran halmozottan lépnek fel a mesterségesen megkurtított génállomány alapján.

Az ízületi megbetegedésekre való hajlam mellett sajnos a szívbetegségek - mint a hypertrophe kardiomyopathie (HCM), valamit a hemophilia B (ami egy vérbetegség) is gyakrabban fordulnak elő a brit rövidszőrű cicák esetében. Időközben a PKD rövidítés is gondoskodik arról, hogy bekerüljön a köztudatba tenyésztői körökben. "Polycystic kidney disease" - azaz örökletes veseciszták fordulhatnak elő a brit rövidszőrű macska , de a perzsa vagy egzotikus rövidszőrű cicák esetében is. A tünetek csak idősebb korban mutatkoznak, s addigra sok tenyészállat már tovább is adta a gént az utódoknak.

Az örökletes veseciszták domináns módon öröklődnek. Ez azt jelenti, hogy egy cisztás cica mindig továbbadja ezt a betegséget utódainak. A 10. héttől végzett ultrahangos vizsgálat már ki tudja mutatni a "polycystic kidney disease" betegségre való hajlamot. Vagyis a tenyészállatokat rendszeresen ellenőriznie kell állatorvosnak, hogy kizárhatók legyenek az örökletes betegségek, illetve azok utódoknak történő továbbadása. A tenyésztőnél való vásárlás előtt mindig kérje, hogy az mutassa be Önnek a kiscica szüleire vonatkozó vizsgálati eredményeket!

Ne kockáztassunk - Fontos oltások macskák számára

A mondás úgy tartja, hogy a macskáknak kilenc életük van, de a fertőző betegségek őket sem kímélik. Akár a lakásban, akár a kertben tölti mindennapjait kedvencünk, a megfelelő vakcinázás mind a cica, mind a közvetlen környezete egészségét védi. Tévhit, hogy a lakásban élő cicákat felesleges oltatni, mivel számos fertőzést akár az utcáról is bevihetünk a lakásba. Így a vakcinák által biztosított megelőző védekezés minden szempontból a leghatékonyabb megoldás.

A kiscicák kb. 15-16 hetes korukra veszítik el az anyjuktól kapott természetes védettséget, ám a vakcinázást már ennél előbb, 8-9. hetes korban el kell kezdeni. A féregtelenítést 4 hetes kortól 14 hetes korig 2 hetente fontos végrehajtani, majd később évente 4-szer ismételni. A macska számára ideális, életmódjához igazodó egyedi oltási rendet minden esetben az állatorvos határozza meg.

Mit kell tudni a vakcinázással megelőzhető betegségekről?

Herpesvírus okozta légzőszervi megbetegedés

A beteg macskák a vírust orrváladékukkal ürítik, a fertőzés közvetlen érintkezéssel és a levegő útján terjed. Az emberhez hasonlóan a herpeszvírus a tünetek megszűnését (látszólagos gyógyulást) követően látens állapotban a szervezetben megbújik, és a macska élete végéig vírushordozó maradhat. Ez esetben az immunrendszer meggyengülésekor a vírus újra aktívvá válik a cicában. Hajlamosító hatások, különösen télen, az együtt tartott macskák robbanásszerű megbetegedését okozhatják. Bármely korú macska megbetegedhet, de a félévesnél fiatalabb és az öreg macskákban a betegség súlyosabb lefolyású.

A betegség lappangási ideje 3-6 nap. A macskák lázasak, étvágytalanok, bágyadtak, könnyeznek, orrfolyásuk van, nyálzanak, tüsszögnek, köhögnek. A betegek nehezen szuszogva lélegeznek, mert a váladék elzárja az orrnyílásokat. Gyakran kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás tapasztalható, komoly elváltozás a szemen a szaruhártya fekély kialakulása. Nedves, hideg időben gyakran baktériumok okozta szövődményes tüdőgyulladás társul. Az időben beadatott védőoltás, majd a rendszeres emlékeztető oltás megelőzheti a betegség kialakulását.

Parvovírus okozta panleukopenia - Fertőző bélgyulladás

Bár a vakcinázás miatt ritkább az előfordulása, az oltatlan állományokban még komoly veszteségeket okozhat az igen ellenálló, ún. parvovírus okozta megbetegedés. A beteg állatokból főként bélsárral, valamint egyéb testváladékokkal is nagy mennyiségben ürül, de a fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével, illetve közvetett úton és ragályfogó tárgyak közvetítésével is létre jön.

A betegség lappangási ideje 4-5 nap. Fiatal macskák a betegség heveny formájában gyakran már az előtt elpusztulnak, hogy a hasmenés kialakulhatott volna. Heveny esetekben jellemző a nagyfokú elesettség, magas láz, gyakori hányás, majd hasmenés és ezek következményeként súlyos fokú kiszáradás alakul ki. A vírus megtámadja a vérképző szerveket is, aminek következtében a fehérvérsejtek száma jelentős mértékben csökken.

Vemhes nőstényeknél pedig a vírus, vetélést illetve beteg cicák születését okozhatja, így az időben beadott, majd rendszeresen ismételt védőoltás életet menthet.

Calicivírus okozta nátha

A macskák közvetlen érintkezés útján, szájon át vagy légutakon keresztül fertőződnek egymástól. A betegség lappangási ideje 1-2 nap, 2 fázisú lázgörbe alakul ki. Az első láz alkalmával a megbetegedett állatok étvágytalanok, kedvtelenek, majd újabb 1-2 nap elteltével a második lázas állapotban nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyásuk van. A száj nyálkahártyáján hólyagok majd ezek felrepedéséből kimaródások, fekélyek alakulnak ki. A kialakult fekélyek fájdalmassága miatt a macskák nem esznek, nem isznak, ami kiszáradáshoz, legyengüléshez vezethet. Szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat.

A betegség elleni megfelelő védekezés ebben az esetben is a védőoltásokkal történő megelőzés.

Veszettség

A veszettségben megbetegedett ember vagy állat gyógyíthatatlan, a megelőző védőoltás az egyetlen védekezési lehetőség. Az állandóan lakásban tartott macskák esetében is javasolt a vakcinázás.

A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. A lappangási időt befolyásolja a harapás helye (központi idegrendszertől való távolsága) és a megharapott testrész idegekkel való ellátottsága, mivel a vírus az idegpályákon halad (kb. 3 mm/óra sebességgel) a központi idegrendszer felé, illetve az idegsejtekben képes nagymértékben elszaporodni.

A veszettség változatos klinikai képe, valamint rendkívüli veszélyessége következtében megállapítása nagy óvatosságot igényel. Veszettségre minden esetben gondolni kell, ha a macskán a viselkedés megváltozását vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló bizonytalan tüneteket észlelünk, különösen azoknál a macskáknál, amelyek a lakáson kívül rendszeresen szabadon is barangolnak. A veszett macska - esetleg minden átmenet nélkül - támadóvá válik, akár az embert is megmarhatja. Ezáltal súlyos sérüléseket okozhat és a veszettség vírusával megfertőzheti az embert.

Macskaleukózis

A legnagyobb veszélynek a kijáró, kertben élő macskák vannak kitéve. A terjedésben a macskák közvetlen és tartós érintkezésének, együtt tartásának van döntő jelentősége. Gyakori az utcai marakodás során történő fertőződés, de egy vírushordozó anya a vemhesség alatt a magzatokat is megbetegítheti, így a megszülető kismacskák már fertőzötten jöhetnek a világra.

Többféle vakcina is rendelkezésre áll - fontos megjegyezni, hogy a kombinált oltás a leukémia elleni komponenst nem tartalmazza, így azt külön oltásként kell kérni az állatorvostól.

A fertőzött, de tünetet sokszor nem mutató macskák közvetlen kapcsolattal, elsősorban nyállal, orrváladékkal adják át a fertőzést. A vírusfertőzés lappangási ideje nagyon változó, a vírus akár hosszú ideig is megbújhat a szervezetben tünetmentesen, majd sokszor egy jelentéktelen betegség következtében meggyengült szervezetben vírusszaporodás indul meg, és okoz lázas tüneteket. Az étvágytalanságtól, hányástól, hasmenéstől egészen a hátsó testfél bénulásáig, vizeletvisszatartási zavarig, sokféle formában jelentkezhetnek a tünetek. A vírus az immunrendszert befolyásolva kialakíthat sok ízületgyulladást és veseelégtelenséget is, az ellenállóképesség-csökkenés miatt pedig gyakoriak a bakteriális, vírusos, gombás, parazitás fertőzések is. Továbbá daganatok jelenhetnek meg a mellüregben, hasüregben, test szerte, még a központi idegrendszerben is.

Bár a macskaleukózis vérvizsgálatból egyértelműen diagnosztizálható, sajnos nem létezik hathatós gyógymód, így a megelőző vakcinázás az egyetlen védekezési megoldás.

FIP - Fertőző hashártyagyulladás

A betegség első fázisában, 5-7 nap lappangási idő után többnyire észrevétlen viraemia alakul ki, enyhe felső légúti esetleg hasmenéses tünetek észlelhetők. Jóval később egyes állatokon a betegség második fázisaként mutatkoznak a tünetek. Az ún. "nedves" forma során hasűri és/vagy mellűri gyulladásos folyadékfelhalmozódás alakul ki. A "száraz" forma esetén belső szemgyulladás, ataxia, görcsök észlelhetők. Noha mindkét változat halálos, a nedves gyakoribb (az esetek kb. kétharmada tartozik ide), és gyorsabban is öl.

Hashártyagyulladás esetén jelentősen megnagyobbodott hastérfogat, fogyás, hasi fájdalom tapasztalható, továbbá gyulladásos gócok alakulhatnak ki a belső szervekben. Mellhártyagyulladás esetén a nehézlégzés a legjellemzőbb tünet. A száraz változatban nem található folyadékfelhalmozódás a testüregekben, ilyenkor inkább idegrendszeri tünetek és szemproblémák fordulnak elő.

A betegség gyógyíthatatlan ezért feltétlenül érdeklődjünk az állatorvosnál a megelőző védőoltásról.

Ajánlott oltási program macskáknak

Évente sok macska betegszik meg, vagy pusztul el olyan fertőző betegségek miatt, amelyek vakcinázással megelőzhetőek lettek volna. A fertőző betegségeket okozó vírusok és baktériumok nagyon elterjedtek a macskák között. A nem oltott macskákra óriási veszély leselkedik, hogy megbetegszenek, és akár el is pusztulhatnak parvovírus okozta panleukopenia, herpesvírus, és calicicvírus okozta macskanátha (főleg fiatal korban), macska leukózis vírus okozta macska leukózis következtében. A fertőző betegségek esetében a megelőzés a legfontosabb, hiszen számos betegség következményét gyógykezeléssel már nem tudjuk megszüntetni. A vakcinázás az állattartó felelőssége, mivel a nem oltott állatok fertőzési forrást jelenthetnek a többi állat számára is.

A vakcinákban található gyengített vagy elölt mikroorganizmus aktiválja a szervezet saját védekező rendszerét, ezáltal a szervezetben védőanyagok (ellenanyagok) képződnek, ezek az ellenanyagok védik meg a fertőző betegségek kórokozóitól a macskát. Ezt a védelmet nevezzük immunitásnak.

Ajánlott oltási program macskák részére:

6-8 hetes korban macska kombinált oltás
8-10 hetes korban macska leukózis elleni oltás
10-12 hetes korban macska kombinált oltás
12-14 hetes korban macska leukózis elleni oltás
14-16 hetes korban veszettség elleni oltás

A macska az utolsó beadott oltás után 10-14 nappal már teljes védettséget élvez.